TÖRTÉNELEM OLASZ NYELVEN STORIA 2006. május 10. 8:00

Transcript

Azonosító jel:
ÉRETTSÉGI VIZSGA
●
2006. május 10.
0
TÖRTÉNELEM
OLASZ NYELVEN
STORIA
2006. május 10. 8:00
EMELT SZINTŰ
ÍRÁSBELI VIZSGA
ESAME SCRITTO
DI LIVELLO SUPERIORE
I.
Időtartam: 90 perc
Durata: 90 minuti
Pótlapok száma Numero degli allegati
Tisztázati Bella copia
Piszkozati Brutta copia
OKTATÁSI MINISZTÉRIUM
MINISTERO DELLA PUBBLICA
ISTRUZIONE
Történelem olasz nyelven
emelt szint — írásbeli vizsga 0612
I. összetevő
Történelem olasz nyelven — emelt szint
Azonosító jel:
Indicazioni importanti
Dare risposte univoche, usare simboli univoci anche in caso di correzioni!
Nel formulare le risposte limitarsi all’essenziale, non superare lo spazio a disposizione!
Scrivere solo tante risposte quante sono richieste! (Le risposte saranno considerate in
ordine lineare.)
Usare penna ad inchiostro blu!
Consigli per la soluzione dei compiti
• Leggere attentamente il compito!
• Seguire attentamente le istruzioni!
• Consultare le fonti allegate (immagini, figure, testi, cartine geografiche)!
• Scrivere solo le risposte definitive, possibilmente senza correzioni!
Buon lavoro!
írásbeli vizsga, I. összetevő
0612
2 / 16
2006. május 10.
Azonosító jel:
1. COMPITI CHE RICHIEDONO RISPOSTE ESSENZIALI
1. Cultura dell’Antico Oriente
Individuare le civiltà antiche indicate con numeri sulla cartina, e associare i termini
elencati sotto le rispettive civiltà! (0,5 / elemento di risposta)
A) taoismo
B) economia del tempio
C) Antico Testamento
D) bramanismo
Numero
Nome della civiltà
Lettera del
termine
1.
2.
3.
4.
4 punti
2. Lo stato nel Basso Medioevo.
Rispondere alle domande, in base alle figure e alle nozioni acquisite!
a) Nomini lo stato la cui assemblea parlamentare è rappresentata nelle figure!
(0,5 punto / elemento)
Figura 1: .........................
0612
Figura 2: ............................
3 / 16
2006. május 10.
Azonosító jel:
1. ábra
Re
Stati generali
Clero
Nobiltà
Assemblee dei singoli ordini
Alto clero (invitati personalmente dal re)
+ rappresentanti del basso clero
Alta nobiltà (invitati personalmente dal re)
+ rappresentanti dei vassalli
Delegati delle città
+ rappresentanti dei contadini liberi
Assemblee regionali
2. ábra
Re
Camera dei comuni
Dalla metà del secolo XIV
Alto clero (invitati personalmente dal re)
Le contee e le città sono invitate dal re
collettivamente
Aristocratici (invitati personalmente dal re)
Delegati delle contee (2-2, nobili di
nascita, con un reddito determinato)
Delegati delle città (2-2, diritto elettorale
riservato ai patrizi, per privilegio o
assegnato dal governo della città)
b) Nelle tabelle sostituire ai puntini i termini adeguati! (0,5 punto / elemento)
c) Spiegare il termine “dualismo degli ordini”! (1 punto)
……………………………………….…………………………………………………………..
3 punti
0612
4 / 16
2006. május 10.
Azonosító jel:
3. Il Regno d’Ungheria nel Medioevo!
Risolvere i compiti in base alle fonti e alle nozioni acquisite!
a) Decidere se le affermazioni sono vere o false. (Segnare la risposta con una X)
„Innanzi tutto abbiamo deciso sotto giuramento che se il parente di un uomo nobile viene
colto in atto di rubare qualcosa che valga più di una gallina, […] venga impiccato e perda tutti
i suoi beni. Se viene colto in atto di rubare un uomo libero o uno schiavo, venga impiccato. Se
invece egli si rifugia in una chiesa, portato fuori dalla chiesa venga accecato. Se un uomo
libero o uno schiavo ruba un’oca o una gallina, dovrà perdere un occhio, e dovrà restituire
quanto ha rubato. […]
Se un uomo libero ruba un oggetto che vale dieci denari, venga impiccato, se il valore della
cosa rubata è inferiore a tale somma, dovrà restituirla dodici volte, e pagare un bue. […] Se
dopo questo qualcuno viene giudicato ladro dall’intero villaggio deve essere esaminato con
ordalia.
Se il giudice non taglia il naso di tale schiavo o non impicca tale uomo libero, dovrà perdere
tutti i suoi beni, eccetto i suoi figli e le sue figlie, e lui stesso dovrà essere venduto. Se invece
impicca un uomo innocente, dovrà pagare centodieci denari, e dovrà restituire tutti i beni
dell’impiccato. […]
Coloro che, alla maniera dei pagani, offrono un sacrificio accanto a una fontana, o portano
doni ad alberi, sorgenti o sassi, dovranno pagare un bue per il loro peccato.” (Dal codice del
re San Ladislao)
Affermazioni
1. Il re Ladislao puniva equamente i ladri
2. Ai tempi di Ladislao l’ordalia costituiva una prova valida
3. La legge puniva più severamente il giudice quando lasciava
fuggire il ladro, che quando condannava un’innocente
4. Ai tempi di Ladislao i riti pagani erano già caduti in disuso
Vero
Falso
b) Specificare gli scopi economici dei provvedimenti. (1 punto)
…………………………………………………………………………………………………
c) Al rafforzamento di quale regime sociale contribuirono le leggi citate sopra? (1 punto)
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
4 punti
4. I principi dell’Illuminismo.
Specificare in base alle fonti e alle nozioni acquisite i principi riferiti nelle citazioni di
sotto! (0,5 punto / elemento)
a) „In ogni stato ci sono tre tipi di potere: quello legislativo, quello esecutivo sottoposto al
diritto internazionale, e quello esecutivo sottoposto al diritto civile.” (Montesquieu: Dello
spirito delle leggi)
0612
5 / 16
2006. május 10.
Azonosító jel:
b) „[…] il governo, sebbene ereditario e deposto nelle mani di una sola persona, non è un
affare privato, bensì un bene comune, quindi non può essere sottratto al popolo che ne è il
proprietario unico ed esclusivo.” (L’Enciclopedia)
c) „La libertà generale di vendere e di acquistare è l’unico mezzo per assicurare da una parte
al venditore un prezzo che incentiva la produzione, dall’altra per garantire al consumatore la
merce di migliore qualità al minor prezzo.” (Turgot: Osservazioni sulla nascita e sul consumo
dei beni)
d) „Poiché in uno stato libero ogni uomo di spirito libero deve governare se stesso […] Poiché
ciò è irrealizzabile nei grandi stati, e comunque comporta molti svantagggi anche nei piccoli,
il popolo tutto ciò che da solo non è in grado di fare deve realizzarlo attraverso i suoi
delegati.” (Montesquieu: Dello spirito delle leggi)
a) „Minden államban háromféle hatalom van: a törvényhozó hatalom, a nemzetközi jog alá
tartozó dolgokra vonatkozó végrehajtó hatalom, végül az a végrehajtó hatalom, amely a
polgári jog alá tartozó dolgokra vonatkozik.” (Montesquieu: A törvények szelleméről)
……………………………………………………….
b) „[…] a kormányzás, ha mégoly örökletes is, ha mégannyira egyetlen ember kezébe tétetett
is le, nem magánjószág, hanem közvagyon, következésképpen sosem vehető el a néptől,
akiknek lényegében egyedüli és kizárólagos birtoka.” (Az Enciklopédia)
……………………………………………………….
c) „Az eladás és a vásárlás általános szabadsága az egyetlen eszköz arra, hogy az egyik
oldalon az eladó számára olyan ár alakuljon ki, amely ösztönzi a termelést, a másik oldalon
viszont a fogyasztó számára biztosítsa a legjobb árut a legalacsonyabb áron.” (Turgot:
Észrevételek a javak képződéséről és felhasználásáról)
……………………………………………………….
d) „Minthogy szabad államban minden szabad lelkű ember maga kell, hogy kormányozza
magát […] Minthogy azonban ez nagy államokban keresztülvihetetlen, és kis államokban is
sok hátránnyal jár, a népnek a maga képviselői útján kell megtennie mindazt, amit maga nem
tud megtenni.” (Montesquieu: A törvények szelleméről)
……………………………………………………….
2 punti
5. Il testamento di István Bocskai.
Rispondere alle domande in base alle fonti e alle nozioni acquisite nel corso degli studi!
(1 punto / elemento)
„[…] Affinché i nostri soldati non si disperdano […], ma in ogni tempo […] siano pronti a
servire quanto più adeguatamente ed efficacemente, raccolti in uno stesso luogo, alla maniera
dei nostri fedeli siculi, abitanti della Transilvania, doniamo ai detti 9254 soldati, ai loro eredi
e discendenti di ogni genere, parte del nostro possedimento situato nella contea di Szabolcs
con la condizione che, alla maniera di altri nobili donatari, all’ordine nostro o dei nostri eredi,
0612
6 / 16
2006. május 10.
Azonosító jel:
devono presentarsi adeguatamente armati in ogni occasione di azione militare, particolare o
generale, e servirci fedelmente.” (Lettera di donazione di István Bocskai)
„Finché la corona ungherese starà lassù, da una nazione di noi più forte, quale quella dei
tedeschi, e il regno stesso da essi dipenderà, sarà necessario e utile mantenere nella
Transilvania un ducato ungherese che sarà di protezione anche per loro […]” (Testamento di
István Bocskai, 1605)
„Hogy pedig említett katonáink szétszórtan [...] el ne kallódjanak, [...] hanem mindenkor és
minden időben [...] állandó lakóhelyen egy tömbben – Erdélyben lakó hűséges székelyeink
szokása szerint – minél alkalmasabban, hasznosabban és gyümölcsözőbben szolgálhassanak,
készenlétben és felkészültek legyenek, Szabolcs megyében levő [...] birtokrészeinket [...]
említett 9254 katonáknak, örököseiknek és mindkét nembéli összes leszármazottaiknak azzal
a feltétellel adtuk, [...] hogy más adományos nemesek szokása szerint parancsunkra vagy
utódaink parancsára jó fegyverekkel és hadieszközökkel felszerelten mindenfajta, vagyis
általános és részleges hadfelkelésben kötelesek és tartoznak jelen lenni, és hűségesen
szolgálni.” (Bocskai István kiváltságlevele)
„Valameddig az magyar korona ott fenn, nálunknál erősebb nemzetségnél, az németnél
lészen, és a magyar királyság is a németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy
magyar fejedelmet Erdélyben fenntartani, az nekik is oltalmukra, javukra leszen. [...]”
(Bocskai István végrendelete, 1605)
a) Specificare l’evento storico (guerra) che ha preceduto la lotta d’indipendenza di
Bocskai.
………….………………………………………………………………………………………..
b) Formulare brevemente perché, secondo Bocskai, c’è bisogno di un principato
autonom in Transilvania
………….………………………………………………………………………………………..
c) Specificare il ceto sociale che Bocskai stabilì e al quale donò privilegi.
………….………………………………………………………………………………………..
d) La libertà di quale nazione della Transilvania serviva da modello per la donazione dei
privilegi?
………….………………………………………………………………………………………..
e) Quale compito Bocskai assegnò in futuro ai privilegiati?
………….………………………………………………………………………………………..
5 punti
0612
7 / 16
2006. május 10.
Azonosító jel:
6. Rivoluzione francese.
Inserire nella tabella al posto dei puntini i termini adeguati (0,5 / elemento)
LA RIVOLUZIONE FRANCESE DEL 1789-1793
ANNO
FORMA DELLO
STATO
POTERE
LEGISLATIVO
POTERE
ESECUTIVO
FORZE POLITICHE
re
re
governo assolutistico
OPPOSTE
a) ……………….
1788
b) ………………………
royalisti
1789
1790
Monarchia
costituzionale
d) Assemblea
………………
monarchici
costituzionalisti
c) ……………
1791
1792
radicali
monarchici
costituzionalisti
Assemblea
legislativa
girondini
girondini
1793
e) ……………..
Il Convento
Comitati del
Convento
f) ……………………….
3 punti
7. L’economia dell’Ungheria all’epoca del Dualismo.
a) La rivoluzione del 1848 ha annullato il contesto giuridico dell’economia feudale; ció
nonstante le imprese non s’incrementarono. Per quale motivo? Cerchiare il numero delle
due risposte corrette. (0,5 punto / elemento)
1.
2.
3.
4.
A causa della posizione geografica sfavorevole.
Nel paese non venivano costruite ferrovie.
Lo statuto politico d’Ungheria era insoluto.
A causa dello scarso numero di lavoratori specializzati e della scarsità del capitale.
0612
8 / 16
2006. május 10.
Azonosító jel:
b) Qual è la relazione fra il rapido allargamento della rete ferroviaria e il contenuto
dell’articolo XIII della legge del 1867? (1 punto)
„§1. Ai sensi della delibera del 2 luglio 1867, la presente legge autorizza il Ministero ad
istaurare un fondo di credito della somma reale di 60 milioni di fiorini d’argento o 150
milioni di franchi, con una rendita di 5.650.000 fiorini d’argento o 11.625,000 franchi annui,
con la finalità di costruire ferrovie e canali nei prossimi 50 anni […]„ (Articolo XIII della
legge del 1867 sul credito per la costruzione di ferrovie e canali)
„1. § Az 1867-ik évi julius 2-kán kelt országos határozat folytán, jelen törvény által felhatalmaztatik a minisztérium, hogy vasutak és csatornák építésére valóságos értékben 60 millió
ezüst frtnyi vagy 150 millió francnyi kölcsönt létesítsen 50 évre 5.650,000 ezüst forint, vagyis
11.625,000 francnyi évi járadék kötelezése mellett […]” (1867. évi XIII. törvénycikk a
vasutak és csatornák építése végett létesítendő kölcsönről)
……………………………...……………………………………………………………………
………………………………………...…………………………………………………………
c) In quale decennio si allargò maggiormente la rete ferroviaria? (1 punto)
Anno
1846
1850
1867
1873
1890
1900
1913
Lunghezza
delle linee
ferroviarie
35
222
2285
6253
11246
17108
22084
Trasporto di persone
Trasporto di merci
(tonnellate)
1866
3 400 000
3 000 000
Lunghezza
delle linee /
km
0,0
0,1
0,8
1,9
3,4
5,2
6,8
1894
49 578 839
27 514 743
d) Per lo sviluppo di quale settore dell’industria era importante la costruzione di
ferrovie? Menzionarne due. ( 0,5 punto / elemento)
…………………………………………………...………………………………………………
e) Chi era il ministro dei trasporti che promosse le riforme della ferrovia? (1 punto)
…………………………………………………...………………………………………………
5 punti
0612
9 / 16
2006. május 10.
Azonosító jel:
8. Economia del secolo XX
„Le banche diventarono insolvibili, quindi fallirono. Il crollo del sistema creditorio rese
impossibili le attività produttive e il commercio interno ed estero. […] Negli Stati Uniti il
numero dei disoccupati aumentò da 1,5 milioni a 12,8 milioni (dal 3,2% al 24,9% degli
occupati), mentre il prodotto nazionale lordo diminuì del 46%.” (Testo didattico)
„A bankok fizetésképtelenné váltak és csődbe jutottak. A hitelrendszer összeomlása viszont
lehetetlenné tette a termelést, a bel- és külkereskedelem működését. […] Az Egyesült
Államokban a munkanélküliek száma 1929–33 között 1,5 millióról 12,8 millióra (a
foglalkoztatottak 3,2%-áról 24,9%-ára) emelkedett. Ugyanezen idő alatt az előállított
társadalmi össztermék értéke 46%-kal csökkent.” (Tankönyvi szöveg)
a) Qual è il fenomeno descritto sopra? (0,5 punto)
…………………………………………………...………………………………………………
b) Completare la tabella in base alle fonti e alle nozioni acquisite. (0,5 punto / elemento)
„Se lo stato riempisse vecchie bottiglie di bancanote e le seppellisse in miniere di carbone
abbandonate, il rifiuto riempirebbe le cavità fino all’orlo, poi […] affiderebbe a imprese
private il recupero delle banconote […] eliminando la disoccupazione, e per gli effetti di
ritorno il reddito reale e il capitale della società sarebbero notevolmente superiore di quanto è
in realtà.” (John Maynard Keynes)
„Ha az állam ócska palackokat megtöltene bankjegyekkel, megfelelő mélységbe elásatná őket
elhagyott szénbányákban, az üregeket színültig megtöltené utcai szeméttel, s aztán […]
magánvállalkozásra bízná, hogy újból kiássa a bankjegyeket […] nem lenne munkanélküliség,
és a visszahatások révén a társadalom reális jövedelme és tőkevagyona is valószínűleg
jelentősen nagyobb lenne, mint amekkora ténylegesen.” (John Maynard Keynes)
1.
2.
deve intervenire
3.
Lo stato
deve creare
incentiva
cresce il
2.
0612
3.
10 / 16
2006. május 10.
Azonosító jel:
c) Spiegare perché era necessario l’intervento dello stato in campo economico. (1 punto)
……………………………...……………………………………………………………………
……………………………...……………………………………………………………………
3 punti
9. L’Ungheria fra le due guerre mondiali.
a)
GRADO D’ISTRUZIONE DELLA POPOLAZIONE
1920
1949
Età, grado d’istruzione
Percentuale
Della popolazione da 10 anni in su ha frequentato 0 anni di scuola
13,0
4,8
Della popolazione da 15 anni in su ha frequentato almeno 8 anni di
11,3
20,6
scuola
Della popolazione da 18 anni in su ha compiuto studi medi
4,2
5,5
Della popolazione da 10 anni in su ha compiuto studi superiori
1,7
1,7
1. Qual è la tendenza del mutamento del grado d’istruzione della popolazione? (0,5
punto)
2. Spiegarne le cause. (1 punto)
b)
Distribuzione dei lavoratori di sesso maschile a seconda dell’appartenenza sociale nei vari
settori dell’economia (%)
Operaio
55,0
Artigiano autonomo
45,0
71,1
Proprietario terriero
28,9
79,9
20,1
Lavoratore agricolo
87,2
12,8
Funzionario, intellettuale
87,5
12,5
Proveniente dal proprio ceto e settore
Proveniente da un ceto e settore diversi
1. In quale settore era più bassa la mobilità sociale? (0,5 punto)
•
………………………………………...………
•
………………………………………...………
0612
11 / 16
2006. május 10.
Azonosító jel:
2. Individuare una causa per ciascun settore. (1 punto / elemento)
•
………………………………...…………………………………………………………
•
………………………………...…………………………………………………………
4 punti
10. La genesi della dittatura comunista in Ungheria.
Decidere se le affermazioni formulate nella fonte sono vere o false relativamente
all’Ungheria! (Segnare la risposta con X) Giustificare brevemente le risposte o illustrarle
con esempi concreti (1 punto / riga)
„L’autonomia del potere sovietico negli stati satelliti.
Di che cosa consiste l’autonomia del potere in questi paesi? L’influenza e il controllo dei
sovietici consiste di quattro fattori:
a) legami tradizionali, ad esempio il panslavismo e la chiesa ortodossa, il timore
comune, presente in alcuni ceti della popolazione di detti paesi, del risveglio
dell’aggressione tedesca;
b) presenza o vicinanza oppressiva delle forze armate e dei corpi armati di sicurezza
sovietici;
c) l’inserimento e il ruolo decisivo del Cremlino nel governo, nel partito e negli altri
organi di massa (comprese le imprese economiche) attraverso elementi sovietici e
locali;
d) la comune ideologia comunista, osservata dai ceti dirigenti.” (Principi della
politica americana riguardo agli stati satelliti dell’Unione sovietica, 1949)
„A szovjet hatalom anatómiája a csatlós államokban.
Miben áll a szovjet hatalom anatómiája ezekben az országokban? A szovjet befolyás és
ellenőrzés négy alapvető tényezőn nyugszik:
a) bizonyos hagyományos kötelékek, például a pánszlávizmus és az ortodox egyház,
illetve a csatlós államok népessége egyes rétegeiben élő közös félelem a német
agresszió újjáéledésétől;
b) a szovjet fegyveres erők és biztonsági csoportok azonosítható elemeinek jelenléte
vagy fojtogató közelsége;
c) a Kreml behatolása és uralkodó szerepe a kormányban, a pártban és az összes többi
tömegszervezetben (a gazdasági vállalatokat is beleértve) szovjet és helyi nemzetiségű
elemeken keresztül;
d) a közös kommunista ideológia, amelyhez az uralkodó csoportok tartják magukat.” (Az
amerikai politika alapelvei a kelet-európai szovjet csatlós államok tekintetében, 1949)
0612
12 / 16
2006. május 10.
Fattore
(lettera)
a)
Vero
Falso
Azonosító jel:
Giustificazione, esempio
b)
c)
d)
4 punti
11. Il problema del Nord e del Sud.
Risolvere il compito in base alle nozioni acquisite nel corso degli studi!
Previsione dell’aumento della popolazione nel 1980
ÁZSIA
a) Spiegare il significato della caricatura e del diagramma con una frase ciascuno (0,5
punto / elemento)
Caricatura: ..........................................................................................................................
Diagramma: .......................................................................................................................
b) Evidenziare la relazione fra la caricatura e il diagramma. A quale problema
accennano? (1 punto)
………………………………...…………………………………………………………………
0612
13 / 16
2006. május 10.
Azonosító jel:
c) Elencare due delle conseguenze negative del problema del Nord e del Sud. (1 punto /
elemento)
………………………………...…………………………………………………………………
………………………………...…………………………………………………………………
4 punti
12. L’ombudsman, nuova istituzione del parlamento ungherese.
Rispondere alle domande in base alla fonte e alle nozioni acquisite nel corso degli studi!
“§ 32/B (1) Il compito dell’ombudsman dei diritti del cittadino consiste nell’esaminare o far
esaminare le ingiustizie in relazione ai diritti costituzionali comunicatigli, e avviare dei
provvedimenti generali o specifici al fine di porne rimedio.
(2) Il compito dell’ombudsman dei diritti delle minoranze nazionali ed etniche consiste
nell’esaminare o far esaminare le ingiustizie in relazione ai diritti delle minoranze nazionali
ed etniche comunicategli, e avviare dei provvedimenti generali o specifici al fine di porne
rimedio.
(3) Il procedimento dell’ombudsman può essere richiesto da chiunque, nei casi specificati
dalla legge.
(4) L’ombudsman dei diritti del cittadino e l’ombudsman dei diritti delle minoranze nazionali
ed etniche vengono eletti su proposta del presidente della repubblica, con un voto
parlamentare di due terzi [...]
(6) L’ombudsman deve render conto annualmente delle sue esperienze al Parlamento.
(7) Per l’approvazione della presente legge sugli ombudsman è necessario il voto dei due terzi
dei deputati parlamentari presenti.” (Costituzione della repubblica ungherese)
„32/B. § (1) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy az alkotmányos
jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és
orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.
(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy a nemzeti
és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy
kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket
kezdeményezzen.
(3) Az országgyűlési biztos eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.
(4) Az állampolgársági jogok, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési
biztosait a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselők kétharmadának
szavazatával választja. […]
(6) Az országgyűlési biztos tevékenységének tapasztalatairól évente beszámol az Országgyűlésnek.
(7) Az országgyűlési biztosokról szóló törvény elfogadásakor a jelen lévő országgyűlési
képviselők kétharmadának szavazata szükséges.” (A Magyar Köztársaság alkotmánya)
0612
14 / 16
2006. május 10.
Azonosító jel:
a) Su quale legge si basa la protezione dei diritti del cittadino? (0,5 punto)
…………………………………………………………………………………………………
b) Nominare un altro ombudsman, oltre ai due citati nella fonte. (0,5 punto)
…………………………………………………………………………………………………
c) Chi può richiedere il procedimento dell’ombudsman? (0,5 punto)
…………………………………………………………………………………………………
d) Con quale proporzione di voti l’ombudsman è eletto? (0,5 punto)
…………………………………………………………………………………………………
e) L’ombudsman chi protegge nei confronti di chi? (0,5 punto / elemento)
…………………………………………………………………………………………………
3 punti
0612
15 / 16
2006. május 10.
Azonosító jel:
Punteggio
1. Compiti brevi e semplici
Punti ottenuti
massimo
1. Civiltà antiche dell’Oriente
2. Funzionamento dello stato degli ordini
3. Il Regno d’Ungheria nel Medioevo
4. Principi dell’Illuminismo
5. Il testamento di Istvàn Bocskai
6. La rivoluzione francese
7. L’economia del Dualismo
8. Condizioni economiche
9. Ungheria fra le due guerre mondiali
10. La dittatura comunista in Ungheria
11. Problema del Nord e del Sud
12. Le istituzioni della democrazia
totale
4
3
4
2
5
3
5
3
4
4
4
3
44
__________________________________________
Docente valutativo
Punti ottenuti
Punti programmati
Elért pontszám
Programba beírt pontszám
I. Compiti brevi e semplici
Egyszerű, rövid feladatok
_______________________
Docente valutativo / Javító tanár
_____________________________________
Il segretario della commissione di esame / Jegyző
Note:
1. Se l’esaminatore ha iniziato la correzione della parte II dell’esame scritto questa tabella e
gli spazi per le firme non devono essere riempiti!
2. Se l’esame viene interrotto durante lo svolgimento della parte I, o con essa concluso,
questa tabella e gli spazi per le firme devono essere riempiti!
Megjegyzések:
1. Ha a vizsgázó a II. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási
rész üresen marad!
2. Ha a vizsga az I. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a
II. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő!
0612
16 / 16
2006. május 10.
ÉRETTSÉGI VIZSGA
●
2006. május 10.
Azonosító jel:
TÖRTÉNELEM
OLASZ NYELVEN
STORIA
2006. május 10. 8:00
EMELT SZINTŰ
ÍRÁSBELI VIZSGA
ESAME SCRITTO
DI LIVELLO SUPERIORE
II.
Időtartam: 150 perc
Durata: 150 minuti
Pótlapok száma Numero degli allegati
Tisztázati Bella copia
Piszkozati Brutta copia
OKTATÁSI MINISZTÉRIUM
MINISTERO DELLA PUBBLICA
ISTRUZIONE
Történelem olasz nyelven
emelt szint — írásbeli vizsga 0612
II. összetevő
Azonosító jel:
Indicazioni importanti
Dare risposte univoche, usare simboli univoci anche in caso di correzioni!
Nel formulare le risposte limitarsi all’essenziale, non superare lo spazio a disposizione!
Scrivere solo tante risposte quante sono richieste! (Le risposte saranno considerate in
ordine lineare.)
Usare penna ad inchiostro blu!
Consigli per la soluzione dei compiti
• Leggere attentamente il compito!
• Seguire attentamente le istruzioni!
• Consultare le fonti allegate (immagini, figure, testi, cartine geografiche)!
• Scrivere solo le risposte definitive, possibilmente senza correzioni!
Consigli per la preparazione delle composizioni
1. Collocare nel tempo e nello spazio il problema indicato nel compito!
2. Utilizzare le fonti e l’Atlante storico!
3. Raccogliere i concetti generali (sviluppo, cambiamento, produzione, ecc.) e quelli
attinenti all’epoca in questione (p.es. villano, corporazione, culto della persona) che
servono per la presentazione del problema!
4. Includere nella composizione le informazioni e le conseguenze ricavate dalle fonti!
5. Preparare, se necessario, bozze o brutte copie!
6. Evidenziare i precedenti, le cause e le conseguenze del problema!
7. Fare ipotesi e dare spiegazioni!
8. Includere nella composizione nozioni (p.es. nomi, date), idee e opinioni proprie!
9. Attenzione alla chiarezza dell’esposizione!
10. Redigere il testo e fare attenzione all’ortografia!
Per informazione:
Criteri della correzione:
• comprensione del compito
• rispetto dei criteri contenutistici
• struttura logica della risposta, ortografia
Buon lavoro!
írásbeli vizsga, II. összetevő
0612
2 / 32
2006. május 10.
Azonosító jel:
Leggere con attenzione!
Elaborare quattro dei seguenti temi!
Scegliere in base ai seguenti criteri:
Da elaborare:
due temi brevi e due temi lunghi, ciascuno attinente a epoche diverse, e almeno due
alla storia ungherese
Leggere attentamente il testo dei compiti!
Storia
universale
Storia di
Ungheria
No.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.
21.
22.
Epoche e temi
Il cristianesimo orienatle e occidentale
Economia e commercio nel Medioevo
L’economia mondiale dopo la prima guerra mondiale
Politica di rappacificazione negli anni 1930
Le leggi di Luigi il Grande
L’assedio di Buda
Aspirazionni delle nazioni all’interno dell’Impero
asburgico
La genesi dello stato borghese in Ungheria
La scienza in Ungheria fra le due guerre mondiali
La ritorsione nel 1956
Tipo
Breve
Lungo
Breve
Lungo
Breve
Lungo
Breve
Lungo
Breve
lungo
Dopo aver esaminato i compiti cerchiare il numero di quelli scelti!
Controllare la correttezza della vostra scelta con la seguente tabella!
Ragioni della scelta
Sì
Ha scelto quattro temi?
Dei temi scelti almeno due sono di storia ungherese?
Dei temi scelti almeno uno è di storia universale?
Ha scelto due temi brevi e due lunghi?
Ciascuno dei temi scelti riguarda epoche diverse?
Ha segnato chiaramente la sua scelta?
Tra i compiti elencati elaborare solo i quattro compiti scelti, gli altri fogli devono rimanere
vuoti!
Nel corso dell’elaborazione dei temi è permesso preparare una brutta copia!
0612
3 / 32
2006. május 10.
Azonosító jel:
13. Cristianesimo orientale e occidentale.
(breve)
Quali sono le caratteristiche del cristianesimo ortodosso e di quello occidentale? Quale
ruolo aveva nello scisma il mutamento della funzione politica della Chiesa occidentale?
La struttura del Cristianesimo occidentale e orientale
Cristianesimo occidentale
Papa
Arcivescovati
Ordini religiosi
Vescovati
Abbazie
Cristianesimo orientale
Imperatore
Patriarca di Costantinopoli
Vescovati
„Oh, Imperatore glorioso, vi sono due istituzioni che sopra tutte le altre governa questo
mondo: l’una è la sacra autorità degli arcipreti, l’altra è il potere del re. L’onere dei preti è
maggiore poiché essi devono render conto, davanti al giudizio divino, degli stessi re, padroni
degli uomini.” (Lettera del papa Gelasio I, secoli V-VI d.C.)
„1. La sola Chiesa romana è stata voluta dal Signore.
2. Il solo papa romano è universale.
3. Lui solo ha la facoltà di nominare o rimuovere vescovi.
[…]
11. In tuttoil mondo a lui solo spetta il nome papa.
12. Ha la facoltà di deporre i re.” (Dictatus Papae, 1075)
Chiesa ortodossa: detta, impropriamente greco-orientale, istituzione sancita sostanzialmente
dallo scisma del 1054. Differisce dalla Chiesa cattolica romana sia nella sua gerarchia, sia
nella sua pratica liturgica, sia nei singoli dogmi: non riconosce il primato del papa, non crede
0612
4 / 32
2006. május 10.
Azonosító jel:
nel Purgatorio, fa discendere lo Spirito santo solo dal Padre, non dal Figlio, non conosce il
celibato, eccetto i gradi superiori, il solo divieto riguarda il secondo matrimonio. Le lingue
della liturgia ortodossa sono il greco, l’antico slavo o le lingue nazionali. (Dizionario dei
termini storici)
„Dicsőséges császár, két olyan intézmény van, amely elsősorban kormányozza ezt a világot:
az egyik a legfőbb papok megszentelt tekintélye, a másik pedig a királyi hatalom. A papok
viselte teher annyiban nehezebb, amennyiben az Isten ítélőszéke előtt az embereken uralkodó
királyokért is nekik kell számot adniuk.” (I. Gelasius pápa levele, Kr. u. V–VI. század)
„1. Egyedül a római egyházat alapította maga az Úr.
2. Egyedül a római pápát mondják joggal egyetemesnek [általánosnak].
3. Püspököket egyedül ő tehet le és helyezhet székükbe vissza.
[…]
11. Az egész világon csak őt illeti meg a pápa név.
12. Jogában áll császárokat letenni.” (Dictatus Papae, 1075)
ortodox egyház: igazhitű, vagy helytelenebb szóhasználattal görögkeleti egyház. Lényegében
az 1054-es szkizma által önállósult egyházszervezet. A római katolikus egyháztól mind
hierarchiájában, mind liturgiájában, mind egyes dogmáiban különbözik. Nem ismerik el a
pápa elsőségét, nem hisznek a tisztítótűz erejében, a Szentléleket csak az Atyától, és nem a
Fiútól is származtatják. A legfőbb méltóságokat kivéve nincsen kötelező cölibátus, csak az
újraházasodás tilos. Az ortodox egyház szertartásainak nyelve a görög, az ószláv vagy az
egyes nemzeti nyelvek. (Történelmi fogalomtár)
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
0612
5 / 32
2006. május 10.
Azonosító jel:
Criteri
Comprensione del compito
Orientamento spaziale e temporale
Uso dei termini tecnici
Uso delle fonti
Individuazione dei fattori dei cambiamenti
Composizione, ortografia
Punteggio totale
Punteggio dell’esame
punteggio
massimo ottenuto
4
4
4
6
8
2
28
NO. DIVISORIO 4
7
14. Economia e commercio nel medioevo
(lungo)
Presentare in base alle fonti e alle nozioni acquisite le principali caratteristiche
dell’economia nei secoli XI-XII e XIV-XV, e l’evoluzione del commercio locale e di
quello a distanza!
Cartina 1: L’economia dell’Europa nei secoli XI-XIII
itinerari del commercio via mare
L’Ansa
Levante
Itinerario del commercio in terraferma
Cartina 2: L’economia dell’Europa nei secoli XIV-XV
La banca dei Fugger
La banca dei Weiser
La Banca dei Medici
Oro
Argento
Rame
Ferro
Miniera di sale
tessile
0612
6 / 32
2006. május 10.
Azonosító jel:
Európa gazdasága a XI–XIII. században
Európa gazdasága a XIV–XV. században
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
0612
7 / 32
2006. május 10.
Azonosító jel:
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
0612
8 / 32
2006. május 10.
Azonosító jel:
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
Criteri
Uso delle fonti
Punteggio totale
punteggio
massimo ottenuto
8
4
6
10
12
8
48
NO. DIVISORIO 3
16
15. La situazione economica dopo la prima guerra mondiale
(breve)
Specificare in base alle fonti e alle nozioni acquisite il modo in cui la guerra influenzò i
protagonisti dell’economia mondiale. Quali mutamenti strutturali avvennero fino al
1929?
Produzione industriale nel mondo in %
(1920-1925)*
1920
1925
Mondo
93,6
121,6
USA
122,2
148,0
Europa
77,3
203,5
Unione sovietica
12,8
70,1
Il resto del mondo
109,5
138,1
* 100% = i dati del 1913
„Il totale dei debiti di guerra e dei crediti dei vari paesi fra il 1918-1929 ammontò a 28
miliardi di dollari. […] Le prospettive economiche dell’Europa centro-orientale peggioravano
la situazione, dal momento che nei paesi nuovamente creati i dazi e le tasse ostacolavano lo
sviluppo generale, […] le nuove frontiere separavano le fabbriche dalle fonti di materie prime,
le fonderie dalle miniere di carbone, l’economia dal mercato.
[…] E’ indubbio che la guerra moderna aumentò la produttività dell’economia, il che nel
campo dell’economia e della tecnologia fu un grande passo avanti, s’incrementarono
l’industria delle automobili e degli aerei, le raffinerie e l’industria chimica, quella elettrica,
dei metalli preziosi, la fabbricazione di conserve e di frigoriferi, e altri settori ancora.” (Brano
da Paul Kennedy: Splendore e fallimento delle grandi potenze)
0612
9 / 32
2006. május 10.
Azonosító jel:
„Negli anni 1920 aumentò il numero degli occupati nell’industria e nel commercio, e diminuì
quello dei lavoratori agricoli. La produzione avviatasi dopo la guerra era caratterizzata dalla
sovraproduzione di derrate e di materie prime. Durante la guerra i mercati di una volta, quali
ad esempio India e Giappone, iniziarono a produrre autonomamente, quindi si restrinse il
mercato dell’esportazione […] La motorizzazione, la produzione a catena di montaggio e la
standardizzazione aprirono la strada alla produzione di massa a buon costo, [così] Giappone,
India e Cina divennero concorrenziali per i paesi sviluppati.” (Testo didattico)
„Az egyes országok közötti háborús tartozások és az 1918–20 közötti hitelsegélyek összege
28 milliárd dollárt tett ki. […] Kelet- és Közép-Európa gazdasági kilátásai tovább rontották a
helyzetet, mert a sebtében létrehozott új országokban a vámok és illetékek gátolták az
általános fejlődést, […] az új határok elválasztották a gyárakat a nyersanyagoktól, a kohókat a
szénbányától, a gazdaságot a piactól.
[…] Vitathatatlan, hogy a modern háború fellendítette a gazdaság termelékenységét.
Gazdasági és technológiai téren ezek az évek nagymértékű előrelépést eredményeztek.
Fellendült az autó- és repülőgépgyártás, az olajfinomítás és a vegyipar, a villamos-, festék- és
nemesacélipar, a hűtőgép- és konzervgyártás, valamint egész sor más iparág.” (Részlet Paul
Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása című könyvből.)
„Az 1920-as években tovább nőtt az iparban és a kereskedelemben foglalkoztatottak aránya,
illetve csökkent a mezőgazdaságból élők száma. A háború után beindult termelést nyersanyag
és élelmiszer túltermelés jellemezte. A háború idején a korábbi felvevőpiacok, mint például
India és Japán, maguk is termelni kezdtek, ennek hatására szűkült a korábbi exportőrök piaca.
[…] A motorizáció, a futószalag-termelés, a szabványosítás lehetővé tették az olcsó
tömegtermelést, [így] a fejlett országok vetélytársává vált Japán, India és Kína is.” (Tankönyvi
szöveg)
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
0612
10 / 32
2006. május 10.
Azonosító jel:
…………………………………………………………………………………………………...
Criteri
Uso delle fonti
Punteggio totale
punteggio
massimo ottenuto
4
4
4
6
8
2
28
NO. DIVISORIO 4
7
16. Idee e diplomazia contro la guerra negli anni 1930.
(lungo)
Presentare in base alle fonti e alle nozioni acquisite, gli sforzi fatti per evitare la guerra
nel periodo fra le due guerre mondiali. Menzionare le cause e i fallimenti della politica di
rappacificazione!
Cronologia
14.10.1933
16.03.1935
11-14.04.1935
1936-1939
12-13.03.1938
29-30.09.1938
31.03.1939
23.08.1939
La Germania esce dalla Società delle Nazioni e abbandona la
conferenza sul disarmo.
Hitler emana una legge sull’obbligo del servizio militare.
La Francia, l’Inghilterra e l’Italia condannano il riarmo della
Germania e pubblicano un invito alla pace.
Guerra civile in Spagna.
Anschluss (annessione dell’Austria).
Convenzione di Monaco.
Il governo Chamberlain abbandona la politica di
rappacificazione.
Patto di non belligeranza fra l’Unione sovietica e la Germania
„Contro il pericolo della guerra non ci si difende con le armi, ma solo procedendo
risolutamente verso un nuovo mondo rispettoso della legge. Contro le armi non valgono le
armi ammassate; ciò sarebbe come chiamare Belzebù perché aiutasse a scacciare i diavoli.”
(Clement Attlee, dirigente del partito laburista, alla Camera dei deputati, 1935)
„A háború veszélye ellen nem fegyverekkel védekezhet az ember, hanem egyedül úgy, hogy
eltökélten halad egy új, törvénytisztelő világ megvalósítása felé. A fegyverek ellen nem
fegyverek felhalmozásával lehet küzdeni, ez olyan lenne, mint Belzebubot hívni segítségül,
hogy űzze el az ördögöket.” (Clement Attlee munkáspárti vezető a brit alsóházban, 1935)
0612
11 / 32
2006. május 10.
Azonosító jel:
Membri della Società delle Nazioni
Confine nazionale
Il centro della Società delle Nazioni
Tribunale internazionale (L’Aia)
Membri originari
Paesi neutrali invitati
Membri ammessi nel 1920
Membri ammessi tra il 1921-1925
Membri ammessi dopo il 1925
Membro ammesso nel 1934
Territorio sotto il protettorato della Società delle Nazioni (Danzica, Saar)
„I sentimenti e i diritti ci obbligano ad offrire aiuto al governo repubblicano (spagnolo). Ma se
vi mandassimo armi, ciò scatenerebbe una gara che vincerebbero i dittatori. L’atteggiamento
migliore, in ultima analisi, è assicurare il più realisticamente possibile il mantenimento di
questo tipo di non ingerenza. Se non l’avessimo fatto in Europa sarebbe scoppiata la guerra.”
(dal discorso di Leon Blum, primo ministro francese, 1936)
“Il periodo del ministero di Chamberlain costituiva la continuazione della rappacificazione,
che portò direttamente alla convenzione di Monaco e, in seguito all’invasione della
Cecoslovacchia, a una disillusione amara. “ (Testo didattico)
“La Germania, il Regno unito, la Francia e l’Italia, considerato il patto relativo al distacco dei
Sudeti, teoricamente già accettato, si accordarono sulle condizioni e sulle modalità del
0612
12 / 32
2006. május 10.
Azonosító jel:
distacco e sui conseguenti provvedimenti, e tramite la presente convenzione, assumono la
responsabilità di assicurare quanto è necessario all’esecuzione di tale procedura. [...]
Offrono il diritto di opzione a tutti coloro che intendono abbandonare il territorio consegnato
o stabilirvisi. [...] Una commissione ceco-tedesca [...] elabora provvedimenti adeguati al fine
di facilitare lo scambio di popolazione, e di chiarire tutte le questioni di principio ad esso
attinenti.” (Convenzione di Monaco, 29 settembre 1938)
“E’ possibile credere a qualunque ulteriore promessa di Hitler dopo che ha negletto quelle
fatte solennemente, più di una volta? [...] E’ davvero questo l’ultimo attacco contro un piccolo
stato, o ne seguiranno altri? Non è invece un passo fondamentale verso un regno mondiale?
[...] Le democrazie devono opporsi a siffatti tentativi.” (Chamberlain, primo ministro
britannico, marzo 1939)
„Az érzelem és a jog arra ösztönöz, hogy segítséget nyújtsunk a köztársasági (spanyol)
kormánynak. De ha fegyvereket küldünk neki, ez olyan versenyt hoz létre, amelyben a
diktátorok lennének a nyertesek. Végül is a legjobb magatartás az, amely a legreálisabb
biztosítékot nyújtja, hogy elérjük a nemzetközi tartózkodásnak ezt a fajtáját. Ha ezt nem tettük
volna meg, Európában kitör a háború.” (Leon Blum francia miniszterelnök beszédéből, 1936)
„Chamberlain miniszterelnöksége a megbékélés folytatása volt, és egyenesen vezetett a
müncheni megegyezéshez, majd a Csehszlovákia megszállása utáni keserű kijózanodáshoz.”
(Tankönyvi szöveg)
„Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország, tekintetbe véve a
szudétanémet terület elcsatolására vonatkozó, elvben már elért egyezményt, megegyezett az
elcsatolás következő feltételeiben és módozataiban, valamint az ennek következtében
foganatosítandó intézkedésekben, és a jelen egyezmény által mindegyikük felelősséget vállal
a végrehajtáshoz szükséges lépések biztosításáért. […]
Optálási {két állampolgárság közötti választás} jogot nyújtanak mindazoknak, akik az átadott
területekről elköltözni óhajtanak, valamint mindazoknak, akik oda kívánnak letelepedni. […]
Egy német–cseh bizottság […] kidolgozza a lakosság kicserélését megkönnyítő
rendelkezéseket, és tisztázza az ebből a kicserélésből folyó összes elvi kérdéseket.” (A
müncheni egyezmény, 1938. szeptember 29.)
„Vajon lehet-e hinni Hitler további, bármilyen ígéretében azok után, hogy túltette magát az
annyira ünnepélyes és megismételt ígéretein? […] Valóban ez az utolsó támadás egy kis
állam ellen, vagy még továbbiak is követik-e. Nem lényeges lépés-e ez a világuralom felé?
[…] A demokráciáknak szembe kell szállniuk az ilyen kísérletekkel.” (Chamberlain brit
miniszterelnök 1939 márciusában)
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
0612
13 / 32
2006. május 10.
Azonosító jel:
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
0612
14 / 32
2006. május 10.
Azonosító jel:
Criteri
Uso delle fonti
Punteggio totale
punteggio
massimo ottenuto
8
4
6
10
12
8
48
NO. DIVISORIO 3
16
17. Il regno di Luigi il Grande
(breve)
Fornire delle prove, in base alle fonti e alle nozioni acquisite, sul fatto che le leggi del
1351 erano formulate per proteggere gli interessi della nobiltá comune!
“Noi quindi dopo aver ascoltato con benevolenza la richiesta dei detti baroni, nobili e illustri
del nostro regno [...] accettando e riconfermando la bolla sigillata con oro, pertanto al di sopra
di ogni sospetto, ivi citata parola per parola, del nostro più caro antenato, sua signoria il re
Andrea, e tutte le libertà in essa descritte, eccetto l’unico articolo omesso dalla detta bolla,
cioè che “i nobili senza eredi hanno il diritto di intestare, ancora in vita, i loro beni alla Chiesa
o a chiunque altro, o venderli”, il quale va inteso che, al contrario, essi non abbiano alcun
diritto di farlo, bensì i loro feudi, secondo la legge, semplicemente, senza alcuna
contraddizione, passino ai loro parenti più vicini o alla loro famiglia. [...]
6.Inoltre da tutti i contadini e vinicoltori di tutti i villaggi di qualsiasi nome, anche di quelli in
proprietá dei paladini o della regina (eccetto i borghi cinti da mura), prenderemo la nona parte
[un altro decimo] del raccolto e del vino, e così farà la regina, e detti baroni prendano
ugualmente da tutti i loro contadini e vinicoltori la nona parte per i propri bisogni. [...]
E se qualcuno facesse diversamente, ai violatori della nostra presente ordinanza prenderemo
noi la nona parte del raccolto e del vino per i nostri bisogni, senza alcuna concessione. [...]
11. Alla richiesta degli stessi nobili concediamo la stessa libertà a tutti i nobili residenti entro i
confini del nostro regno, a quelli residenti in feudi principeschi del nostro regno.” (Dalle leggi
di Luigi del 1351)
„Mi tehát országunk említett báróinak, előkelőinek és nemeseinek a kérését királyi kegyes
jóindulattal meghallgatván, […] legkedvesebb ősünknek és elődünknek, András király úrnak
előbb említett, s aranypecsétjével megerősített, minden gyanútól teljességgel mentes, szóról
szóra ide közbeiktatott oklevelét, a benne leírt minden szabadsággal együtt elfogadván,
magunkévá tévén és jóváhagyván, kivéve egyedül ugyanazon kiváltságlevélből az előbb
említett módon kirekesztett egyetlen cikkelyt, azt tudniillik, »hogy az örökösök hátrahagyása
nélkül elhaló nemeseknek jogukban áll birtokaikat még életükben és haláluk esetére az
egyháznak vagy másoknak, akiknek akarják, átadni vagy hagyományozni, eladni vagy
elidegeníteni« éppen ellenkezőleg: egyáltalán ne legyen joguk ezt megtenni, hanem birtokaik
a jog szerint és törvényesen tisztán és egyszerűen, minden ellentmondás nélkül legközelebbi
atyafiaikra, nemzetségeikre háramoljanak. […]
6. Ezenkívül bármely néven nevezett minden szabad faluban, sőt még az udvarnoki és
királynéi falvakban élő valamennyi szántóvető és szőlőbirtokos jobbágyainktól is – kivéve a
fallal övezett városokat – ezek minden terményének és borának a kilenced részét [a kilencedik
tized] fogjuk beszedni, és a királyné asszony is be fogja hajtani és a fent említett bárók és
0612
15 / 32
2006. május 10.
Azonosító jel:
nemcsak bármely birtokaikon élő minden szántóvető és szőlőbirtokos jobbágyuktól
hasonlóképpen hajtsák be, és szedjék be azok minden terményének és borának a
kilencedrészét a saját szükségletükre. […]
És ha egyesek az imént említett behajtással kapcsolatban másként járnak el, az olyan
ellenszegülőknek és jelen rendeletünk meghiúsítóinak a birtokain a terményeknek és bornak
ama kilenced részét – bármiféle mérséklés és engedmény nélkül – a saját szükségletünk
céljaira fogjuk behajtani. […]
11. Ugyanazon nemeseknek a kérésére ahhoz is hozzájárultunk, hogy mind az országunk
határai között lakó valódi nemesek, mind pedig azok is, akik országunk határain belül fekvő
hercegi tartományokban élnek, egy és ugyanazon szabadságot élvezzék.” (Lajos király 1351es törvényeiből)
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
Criteri
Uso delle fonti
Punteggio totale
0612
16 / 32
punteggio
massimo ottenuto
4
4
4
6
8
2
28
NO. DIVISORIO 4
7
2006. május 10.
Azonosító jel:
18. La liberazione dell’Ungheria e l’assedio di Buda nel 1686
(lungo)
Presentare, in base alle fonti e alle nozioni acquisite, gli antefatti, gli eventi e le
conseguenze della riconquista fino all’assemblea nazionale di Pozsony, nel 1687!
I territori liberati dall’esercito cristiano fino al 1689
„Il 2 settembre le cannonate s’intensificarono […] 12000 cavalieri e fanti furono mandati
all’attacco che non vedevano l’ora del segnale, avendo trascorso tutta la notte in attesa. Il
segnale fu dato verso le 3 da sei cannoni della divisione degli Svevi […] Gli ottomani si
difendevano così tenacemente, soprattutto contro l’attacco della divisione dei
brandenburghesi, che sembrava che l’attacco si arrestasse. Appena […] superato lo steccato, e
la nuova breccia fu invasa dalla fanteria, non vi si poteva più resistere, […] e chi fra gli
ottomani non si rifugiava [dal borgo] nel castello, furono tutti uccisi o presi.” (Dal diario di
Enrico, pincipe svevo)
„Vedendolo […] il capitano Thököly […] prode di grande fama, si avviò a capo degli
aiducchi e, non potendo gli ottomani resistervi, salì sulle mura insieme ai suoi ungheresi, e
penetrò nel borgo; e i generali tedeschi visto tale atto coraggioso si dissero: „Invero non è un
uomo colui, ma un leone”. (L’Historia di Mihàly Cserei)
„Avviavano l’attacco i bavaresi di Emanuele Massimiliano dal sud, i soldati imperiali e
brandemburghesi di Carlo di Lorena dal nord. Dei 60000 soldati 15000 erano ungheresi, che
partecipavano all’assedio come fanti o alla difesa dei dintorni come cavalieri. Il castello era
difeso dall’albanese Abdurrahman, a capo di 10000 soldati. La presa di Buda era un compito
arduo per i cristiani. (Testo didattico)
0612
17 / 32
2006. május 10.
Azonosító jel:
„In segno di gratitudine della nostra anima eternamemnte riconoscente per i benefici da
menzionare per sempre con gratitudine […] tra gli eredi di Sua Altezza reale ed imperiale
riconosceremo il primogenito nostro re e signore legittimo.” (Risoluzione dell’assemblea
nazionale del 1687 sul regno ereditario degli Asburgo)
„Szeptember 2-án az ágyúzás sokkal erőteljesebben kezdődött […] 12 000 főnyi lovas és
gyalogos katonaságot vezényeltek a rohamra, kik már sóvárogva várták a jelt, minthogy az
egész éjszakát készenlétben töltötték. A jelt délután 3 óra tájban adta meg a sváb üteg 6
ágyúból […] A törökök meglehetősen keményen védekeztek, éspedig főleg a brandenburgiak
rohama ellen, ezért úgy is tűnt, mintha a katonák meg akarnának torpanni. Mihelyt […] a
cölöpsoron valamelyest túljutottak, s az új rést is tömegesen megrohanta a legénység, már
nem lehetett nekik ellenállni, […] s aki a törökök közül nem menekült a [városból] a várba,
azt mind levágták, illetve fogságba ejtették.” (Henrik szász herceg naplójából)
„Azt meglátván […] Thököly ezereskapitány […], híres vitéz ember, a magyar hajdúsággal
megindul, és a török nem resistálhatván [ellenállhatván] ellene, legelsőbben is a magyarokkal
együtt a kőfalakra felmegyen, és a városban penetrál [behatol]. Mely csudálatos vitézi
bátorságát látván a német generálok azt mondják egymásnak: »Ez nem ember, hanem
oroszlány«.” (Cserei Mihály Históriájából)
„Miksa Emánuel bajorjai délről, Lotharingiai Károly császári és brandenburgi katonái
északról kezdték a hadműveleteket. A 60 000 ostromlóból 15 000 volt magyar, akik
gyalogosként az ostromban, vagy lovasként a környék biztosításában vettek részt. A várat
10 000 katonája élén az albán származású Abdurrahman védte. Buda bevétele komoly feladat
elé állította a keresztényeket. (Tankönyvi szöveg)
„Ez oly nagy s örökké hálával említendő jótéteményeknek emlékezetére, s alázatosan
kedveskedő lelkünknek mindenkorra felismerhető hálája jeléül […] Ő császári és királyi
fenségének saját ágyékából származott fiúörökösei közül az elsőszülöttet fogják törvényes
királyunknak s uruknak ismerni.” (Az 1687-es országgyűlés határozata a Habsburgok örökös
királyságáról)
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
0612
18 / 32
2006. május 10.
Azonosító jel:
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
0612
19 / 32
2006. május 10.
Azonosító jel:
Criteri
Uso delle fonti
Punteggio totale
punteggio
massimo ottenuto
8
4
6
10
12
8
48
NO. DIVISORIO 3
16
19. Aspirazioni nazionali nell’Impero asburgico.
(breve)
Presentare, in base alle fonti e alle nozioni acquisite, le aspirazioni nazionali nella prima
metà del secolo XIX all’interno dell’Impero asburgico!
„La genesi della nazione borghese è accompagnata dal nazionalismo che ritiene elemento di
base della società la nazione, quale comunità storicamente determinata di persone. Nel secolo
XIX in seguito all’idea del territorio, della lingua e della cultura comuni nacque l’esigenza
dell’unità economica, promossa dal sistema delle idee che rafforzano l’identità nazionale.”
(Testo didattico)
“Forse non esiste un altro paese al mondo nel quale sono di casa più lingue e, di conseguenza,
più nazioni che in Ungheria.” (Màrton Schwartner)
“[...] A Vienna ogni movimento che fosse da contrappeso agli ungheresi trovava patroni,
poiché essi si consideravano rivoluzionari. Quindi Gàj Ludevìt [...] ottenne l’autorizzazione di
Vienna e il denaro necessario da Mosca (poiché i russi miravano i loro sforzi a trasformare
ogni movimento slavo in panslavismo, cioè russo) per istituire una tipografia slava a
Zagabria.
Bisogna ammettere che Gàj perseguì la sua meta con intelligenza, cominciando
coll’istituzione della lingua letteraria slava [...] chiamandola illirica, credendo che essa si
diffondesse non solo in Croazia, bensì in Serbia, in Dalmazia e in Slovenia. La gioventù
croata accolse le idee di Gàj con entusiasmo, prefigurando l’impero slavo meridionale
capeggiato dai croati.
Il clero cattolico croato [...] parteggiava per il movimento illirico. Alcuni magnati meno
facoltosi la cui rendita non permetteva di trascorrere una parte del tempo a Vienna o a Pest,
volevano invece avere una buona posizione a Zagabria, si allinearono con l’istigazione
nazionalistica che s’indirizzava apertamente contro l’Ungheria e apriva larghe prospettive di
un trionfo gratuito.” (Ferenc Pulszky: La mia vita e la mia epoca)
„[…] privare della propria lingua gli abitanti di lingua straniera del paese non solo non lo
abbiamo mai proposto, ma anzi riconosciamo che intervenirvi con la forza della legge, come
nell’uso privato della lingua, sarebbe illegittimo […] [Ma] la lingua di tutti i settori della
pubblica amministrazione in Ungheria, nonché della comunicazione ufficiale con il governo
ungherese e con le autorità giuridiche in qualsiasi parte del regno d’Ungheria sia
l’ungherese.” (Lajos Kossuth, anni 1840)
0612
20 / 32
2006. május 10.
Azonosító jel:
„Il rinnovamento nazionale è un fenomeno noto dell’evoluzione dell’est europeo […].
Possiamo dire sostanzialmente che il rinnovamento nazionale ha una prima fase, quella
culturale, e una seconda, politica. Nella prima fase al centro delle aspirazione stanno la lingua
e la storia nazionale. […] Nella seconda fase […] vengono formulate esigenze politiche circa
l’uso ufficiale della lingua nazionale fino a pretendere lo stato nazionale autonomo.” (Emil
Niederhauser: L’epoca del rinnovamento nazionale)
„A polgári nemzetté válás ideológiai kísérője a nacionalizmus, amely a társadalom
alapelemének az emberek történelmileg kialakult közösségét: a nemzetet tartja. A XIX.
századra a közös terület, a közös nyelv és kultúra fejlődése után megszületett a gazdasági
egység megteremtésének igénye is. Ezt segíti elő a nemzeti öntudatot élesztő és erősítő
eszmék rendszere.” (Tankönyvi szöveg)
„Talán nincs még ország a világon, melyben több nyelv, és ennek következtében oly sok
nemzet honos mint Magyarországon.” (Schwartner Márton)
„[…] Bécsben pedig minden mozgalom pártolásra talált, mely a magyar elemet
ellensúlyozhatná, mert ezt forradalminak tartották. Eszerint Gáj Ludevít […] Bécsből
engedélyt nyert egy szláv nyomda felállítására Zágrábban, Moszkvából pedig pénzt ennek
fölszerelésére, mert az oroszok mindig oda irányozták politikájukat, hogy a szláv mozgalom
pánszlávvá [össz-szlávvá], vagyis orosszá alakuljon.
El kell ismernünk, hogy Gáj ügyesen látott hozzá feladatához; azzal kezdte, hogy megalapítá
a délszláv irodalmi nyelvet. […] illírnek nevezte e nyelvet, s erősen hitte, hogy nemcsak a
horvátokra, hanem a szerbekre, dalmatákra és szlovénekre is ki fog terjedni. A horvát ifjúság
rajongással fogta föl Gáj eszméit, s maga előtt látta már a délszláv birodalmat, melyben övé
lesz a vezérszerep.
A horvát katolikus klérus […] pártolta az illír mozgalmat. Néhány szegényebb mágnás, kinek
jövedelme nem engedte, hogy Bécsben vagy Pesten töltse idejének egy részét, de Zágrábban
szerepet akart játszani, szintén fölkarolta e nemzetiségi izgatást, melynek éle nyíltan
Magyarország ellen fordult, s emellett olcsó dicsőségre tág tért nyitott.” (Pulszky Ferenc:
Életem és korom)
„[…] az ország idegen ajkú lakosait nyelvüktől megfosztani nem csak soha nem is szándékozott, de sőt elismerni, miképpen a magánélet nyelvviszonyaiba törvény által
kényszerítőleg beavatkozni jogtalan volna […] [De] a közigazgatásnak minden ága
Magyarországon kivétel nélkül, valamint a hivatalos közlekedési nyelv és a magyar
kormánnyal s a magyarországi törvényhatóságokkal a magyar korona akármely részéből
magyar legyen.” (Kossuth Lajos, 1840-es évek)
„A nemzeti megújulás a kelet-európai fejlődés ismert jelensége […]. Tartalmilag […] lehet
úgy fogalmazni, hogy a nemzeti megújulásnak van egy első, kulturális és egy második,
politikai szakasza. Az elsőben a nemzeti nyelv és a nemzeti múlt, vagyis a történelem áll a
középpontban. […]A második szakaszban […] politikai követelések fogalmazódnak meg, a
nyelv hivatali használatáról az önellátó nemzetállam igényéig.” (Niederhauser Emil: A
nemzeti megújulás kora)
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
0612
21 / 32
2006. május 10.
Azonosító jel:
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
Criteri
Uso delle fonti
Punteggio totale
punteggio
massimo ottenuto
4
4
4
6
8
2
28
NO. DIVISORIO 4
7
20. La genesi dello stato borghese in Ungheria nell’epoca del Dualismo. (lungo)
Descrivere le caratteristiche dello stato borghese con l’esempio dell’organizazzione della
pubblica amministrazione e del sistema d’istruzione!
A capo della contea „stava il castaldo che rappresentava gli interessi dello stato e del governo,
e veniva nominato e destituito dal re su proposta del ministro degli interni. In conseguenza
della centralizzazione del potere dello stato all’inizio del secolo XX i castaldi avevano larghe
competemze.” (Ignác Romsics: Storia d’Ungheria nel ventesimo secolo)
A vármegye „élén az összállami érdekeket, illetve a kormány álláspontját képviselő főispán
állt, akit a belügyminiszter javaslatára a király nevezett ki és mentett fel. Az állami
centralizmus erősödésének következtében a XX. század elején a főispánok már igen széles
jogkörrel rendelkeztek.” (Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században)
0612
22 / 32
2006. május 10.
Azonosító jel:
Pubblica amministrazione in Ungheria
Ex territori privilegiati
Pubblica amministrazione in Ungheria
Sul diritto di matrimonio
„Art. XXXI / 1894.
§ 29. Il matrimonio deve essere contratto davanti a un funzionario pubblico.
Funzionario dello stato civile è a) l’ufficiale dello stato civile, b) funzionario dell’organo
giuridico, c) il magistrato distrettuale, d) il sindaco di un comune con consiglio comunale
eletto, e) rappresentante diplomatico della Monarchia austro-ungarica.
§ 30. Il matrimonio non contratto davanti a un funzionario dello stato civile, per forza di legge
non è considerato legittimo […]”
Sugli uffici anagrafici dello stato
„„Art. XXXIII / 1894.
§1. Ai sensi della presente legge sono autorizzati alla registrazione e all’attestazione autentica
della nascita, del matromonio e della morte esclusivamente gli uffici anagrafici dello stato
controllati da enti autorizzati.”
„Il barone József Eötvös e Ágoston Trefort, come ministri della pubblica istruzione, fecero
molto per l’eliminazione dell’analfabetismo. La legge sulle scuole pubbliche varata nel 1868
rese obbligatoria la frequenza della scuola per i ragazzi di età tra i 6-12 anni. Chi non
continuava gli studi era obbligato a frequentare un corso di ripetizione, un paio di lezioni alla
settimana, fino all’età di 15 anni. Ogni comune in cui vivevano almeno 30 bambini di età
scolare era obbligato a tenere una scuola. L’istruzione elementare si svolgeva in lingua
materna, e i figli di genitori con basso reddito (dietro attestazione), non dovevano pagare
alcuna tassa d’iscrizione.” (Testo didattico)
0612
23 / 32
2006. május 10.
Azonosító jel:
Analfabetismo in Ungheria in %
rispetto alla popolazione intera
1869 1890 1910
65% 47% 33%
(da Romsics)
A házassági jogról
„1894. XXXI. Tc.
29. § A házasságot polgári tisztviselő előtt kell megkötni.
Polgári tisztviselő: a) az anyakönyvvezető, b) a törvényhatóság első tisztviselője, c) a
főszolgabíró, d) a rendezett tanácsú város polgármestere, e) az Osztrák–Magyar Monarchia
diplomáciai képviselője.
30. § Oly kötés, mely nem polgári tisztviselő előtt történt, a törvény erejénél fogva semmi
vonatkozásban nem tekintik házasságnak. […]”
Az állami anyakönyvekről
„1894. XXXIII. Tc.
1. § A születések, házasságok és halálesetek közhitelű nyilvántartására és tanúsítására
kizárólag a jelen törvény értelmében arra hivatott közegek által vezetett állami anyakönyvek
szolgálnak.”
„Báró Eötvös József majd Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszterek igen sokat
tettek az analfabétizmus javításáért. Az 1868-ban elfogadott népiskolai törvény kötelezővé
tette a 6–12 éves korúak iskolába járását. Aki nem tanult tovább, köteles volt heti pár órás
ismétlő oktatásra járni 15 éves koráig. Minden olyan község, ahol legalább 30 tanköteles korú
gyermek élt, köteles volt felállítani egy iskolát. Az elemi oktatás anyanyelven folyt, és az
igazoltan szegény szülők gyermekeinek nem kellett tandíjat fizetniük.” (Tankönyvi szöveg)
Analfabétizmus Magyarországon
az összlakossághoz viszonyítva
1869
1890
1910
65%
47%
33%
(Romsics Ignác nyomán)
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
0612
24 / 32
2006. május 10.
Azonosító jel:
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
0612
25 / 32
2006. május 10.
Azonosító jel:
Criteri
Uso delle fonti
Punteggio totale
punteggio
massimo ottenuto
8
4
6
10
12
8
48
NO. DIVISORIO 3
16
21. La scienza in Ungheria fra le due guerre mondiali.
(breve)
Presentare, in base alla fonte e alle nozioni acquisite, il contesto delle riforme di
Klebelsberg, e i maggiori risultati dell’attività scientifica in Ungheria!
„La patria oggi è protetta e glorificata non soprattutto dalla spada, bensì dalla cultura. […]
Vorrei diffondere nell’opinione pubblica che nell’Ungheria disarmata dal trattato di Trianon il
ministero della cultura è, allo stesso tempo, anche un ministero della difesa, nel senso che ora
è innazi tutto con le armi dell’intelletto e della cultura che dobbiamo difendere la patria, e con
tali mezzi dobbiamo dare ostinatamente la prova al mondo che la nazione ungherese nel
secondo millennio della sua esistenza continua ad essere forte e vitale, e farle del male è
storicamente ingiusto.” (Kuno Klebelsberg, 1921)
“Il livello dell’istruzione universitaria è stato conservato da numerosi professori eccellenti, fra
i quali ottenne il maggior successo Albert Szent-Györgyi, ma molti dei suoi colleghi
acquisirono ugualmente fama internazionale dopo la guerra. Ad esempio Zoltán Bay,
inventore del radar, o il biofisico György Békésy che nel 1961 ebbe il premio Nobel. Fra i
membri della nuova generazione di quei tempi guadagnò meriti imperituri nel campo
dell’informatica János Neumann, nel campo della fisica Jenő Wigner.” (Testo didattico)
„A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg, és teheti ismét
naggyá. […] Szeretném a köztudatba bevinni, hogy a trianoni béke következtében
lefegyverzett Magyarországon a kultusztárca tulajdonképpen honvédelmi tárca is.
Honvédelmi tárca olyan értelemben, hogy most elsősorban a szellem, a művelődés
fegyvereivel kell védeni hazánkat, s ezekkel az eszközökkel kell mindig újból bebizonyítanunk a világ nemzetei előtt, hogy a magyar a viszontagságos életének második ezer évében
is életképes, erős, és hogy bántani nagy történelmi igazságtalanság.” (Klebelsberg Kunó,
1921)
„Az egyetemi oktatás színvonaláról számos kitűnő professzor gondoskodott. A legsikeresebb
Szent-Györgyi Albert volt, de kollégái közül többen nemzetközi hírnévre tettek szert
szakterületükön a háború után. Például Bay Zoltán a radar feltalálója vagy Békésy György
biofizikus, aki 1961-ben Nobel-díjat kapott. Az ekkor friss diplomás ifjú generáció tagjai
közül Neumann János a számítástechnika, Wigner Jenő pedig a fizika területén szerzett
elévülhetetlen érdemeket.” (Tankönyvi szöveg)
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
0612
26 / 32
2006. május 10.
Azonosító jel:
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
Criteri
Uso delle fonti
Punteggio totale
punteggio
massimo ottenuto
4
4
4
6
8
2
28
NO. DIVISORIO 4
7
22. La rivoluzione e guerra d’indipendenza del 1956.
(lungo)
Dimostrare, in base alle fonti e alle nozioni acquisite, che gli eventi del 1956 miravano al
ripristino della democrazia e dell’indipendenza del paese. Mostrare come le due finalità
erano collegate nel corso degli eventi.
„1. Chiediamo il ritiro immediato di tutte le truppe sovietiche dall’Ungheria, ai sensi del
trattato di pace.
2. Chiediamo l’elezione segreta, a partire dalla base degli elettori, di nuovi funzionari e
dirigenti del MDP i quali dovranno riunire quanto prima possibile il congresso del partito ed
eleggere un nuovo Comitato centrale.
3. Il governo deve essere trasformato sotto la direzione del compagno Imre Nagy, tutti i
dirigenti colpevoli delle malefatte dello stalinismo devono essere destituiti.
4. Chiediamo una procedura pubblica del processo di Mihály Farkas e compagni. Mátyás
Rákosi, responsabile direttamente di tutti le malefatte del passato prossimo e della rovina del
paese, deve essere portato in Ungheria e processato davanti al tribunale popolare.
0612
27 / 32
2006. május 10.
Azonosító jel:
5. Chiediamo elezioni generali segrete con la partecipazione di più partiti, al fine di eleggere il
nuovo parlamento. [...]
6. Chiediamo la supervisione e la rifondazione dei rapporti politici, economici e culturali
ungaro-sovietici e ungaro-iugoslavi [...]
12. Chiediamo la totale libertà dell’opinione, della parola e della stampa, e trasmissioni
radiofoniche libere[ ...]” (Brani dei 16 punti della MEFESZ formulati il 22 ottobre 1956)
“Popolo d’Ungheria!
[...] Il governo condanna le idee secondo le quali il movimento popolare in atto sarebbe una
controrivoluzione. [...] è altresì indubbio che nel corso di questa sommossa si è sviluppato con
forza elementare un movimento democratico che coinvolge e unisce l’intero nostro popolo.
Lo scopo di questo movimento sono l’indipendenza nazionale, l’autonomia, la sovranità e la
democratizzazione della società, della politica e dell’economia, perché solo ciò può costituire
la base del socialismo in Ungheria. [...]
[...] Vengono istituite immediatamente, dal pesonale della polizia e dell’esercito, e da quello
delle divisioni armate degli operai e della gioventù, le nuove forze d’ordine pubblico al fine di
assicurare l’ordine e la sicurezza pubblica.
Il governo ungherese ha accordato con il governo sovietico che le truppe sovietiche vengano
immediatamente ritirate da Budapest, lasciando la città contemporaneamente all’istituzione
delle nuove forze d’ordine.
[...] In seguito al ristabilimento dell’ordine verrà organizzata una nuova polizia di stato, e
sopprimiamo l’autorità per la protezione dello stato. Nessuno potrà essere maltrattato per aver
partecipato alla lotta armata.
Il governo presenterà al parlamento una proposta secondo la quale il simbolo del paese sia di
nuovo la stemma di Kossuth, e il 15 marzo sia dichiarato festa nazionale,” (Dal discorso di
Imre nagy, 28 ottobre 1956)
“I paesi appartenenti alla grande comunità delle nazioni comuniste [...] devono costruire la
loro collaborazione reciproca solo sulla base dell’equità dei diritti, dell’integrità territoriale,
dell’indipendenza e della sovranità degli stati, della non ingerenza negli affari interni. [...]
Il governo sovietico [...] ordinò al comando militare di ritirare le truppe sovietiche da
Budapest, appena il governo ungherese lo richiedesse.” (Dichiarazione del governo
dell’Unione sovietica, 30 ottobre 1956)
“[...] Al governo della Repubblica ungherese sono giunte informazioni di massima credibilità
che nuove truppe sovietiche sono pronte ad intervenire in Ungheria. Il presidente del
Consiglio dei ministri ha preteso il ritiro immediato di tali truppe. Ha comunicato
all’ambasciatore sovietico che il governo ungherese disdice il Patto di Varsavia e
contemporaneamente dichiara di ricorrere alle quattro grandi potenze per la difesa della sua
neutralità. [...]” (Nota diplomatica di Imre Nagy all’ONU)
“Il nostro futuro dipende da come intendono agire le forze armate stazionarie in Ungheria,
dell’impero russo di 200 milioni di cittadini.[...] Non perdiamo di vista il fatto che la lotta
svolta in Ungheria non era una rivoluzione, bensì una guerra d’indipendenza. Dal 1945, dopo
una guerra perduta è stato istituito forzatamente un regime, i cui eredi ora lo bollano con la
loro negazione e condanna, con il loro disprezzo e rifiuto. Il regime è stato spezzato via
dall’intero popolo ungherese; e gli eredi non dovrebbero pretenderne un’altra prova. E’ stata
una guerra d’indipendenza senza precedenti nel mondo, guidata dalla nuova generazione. [...]
La guerra si è svolta perché il popolo voleva decidere liberamente sulla propria vita, sul
0612
28 / 32
2006. május 10.
Azonosító jel:
proprio destino, sull’amministrazione dello stato e sull’utilizzazione del proprio lavoro. [...]
Occorrono nuove elezioni senza abusi, con la partecipazione di tutti i partiti, sotto il controllo
internazionale.” (Discorso radiofonico di József Mindszenty, 3 novembre 1956)
„1. Az összes szovjet csapatoknak azonnali kivonását követeljük Magyarországról,
a békeszerződés határozatai alapján.
2. Az MDP-nek alulról felfelé, titkos alapon új alap-, közép- és központi vezetők választását
követeljük, ezek a legrövidebb időn belül hívják össze a pártkongresszust, és válasszanak új
Központi Vezetőséget.
3. A kormány alakuljon át Nagy Imre elvtárs vezetésével, a sztálinista korszak minden bűnös
vezetőjét azonnal váltsák le.
4. Nyilvános tárgyalást követelünk Farkas Mihály és társai ügyében. Rákosi Mátyást – aki
első fokon felelős a közelmúlt minden bűnéért és az ország tönkretevéséért – hozzák haza, és
állítsák a nép ítélőszéke elé.
5. Általános, egyenlő és titkos választásokat követelünk az országban, több párt részvételével,
új nemzetgyűlés megválasztása céljából. […]
6. Követeljük a magyar – szovjet és a magyar – jugoszláv politikai, gazdasági és szellemi
kapcsolatok felülvizsgálását és új rendezését […]
12. Teljes vélemény- és szólás- és sajtószabadságot, szabad rádiót követelünk […]” (Részletek
a MEFESZ 1956. október 22-én megfogalmazott 16 pontjából)
„Magyarország népe!
[…] A kormány elítéli azokat a nézeteket, amelyek szerint a jelenlegi hatalmas népmozgalom
ellenforradalom volna. […] az is vitathatatlan, hogy ezekben a megmozdulásokban elemi
erővel bontakozott ki egy nagy, egész népünket átfogó és eggyé forrasztó nemzeti
demokratikus mozgalom. Ez a mozgalom célul tűzte ki, hogy biztosítsa nemzeti
függetlenségünket, önállóságunkat, szuverenitásunkat, kibontakoztassa társadalmi, gazdasági,
politikai életünk demokratizmusát, mert csak ez lehet a szocializmus alapja hazánkban. […]
[…] A rend védelmére és a közbiztonság helyreállítására haladéktalanul megalakul az új
karhatalom a honvédség és a rendőrség alakulataiból, valamint a munkások és az ifjúság
felfegyverzett osztagaiból.
A magyar kormány megállapodott a szovjet kormánnyal, hogy a szovjet csapatok azonnal
megkezdik kivonulásukat Budapestről, s az új karhatalom megalakulásával egyidejűleg
elhagyják a város területét.
[…] A rend helyreállítása után egységes, új államrendőrséget szervezünk, és az államvédelmi
hatóságot megszüntetjük. Senkinek semmiféle bántódása nem eshet amiatt, hogy a fegyveres
harcokban részt vett.
A kormány javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé, hogy az ország címere ismét a Kossuthcímer legyen, és hogy március 15-ét ismét nemzeti ünneppé nyilvánítsák!” (Nagy Imre
beszédéből, 1956. október 28.)
„A szocialista nemzetek nagy közösségéhez tartozó országok […] kölcsönös kapcsolataikat
csakis a teljes egyenjogúságnak, a területi integritás tiszteletben tartásának, az állami
függetlenségnek és szuverenitásnak, az egymás belügyeibe való be nem avatkozásnak elveire
építhetik. […]
A szovjet kormány […] utasítást adott a katonai parancsnokságnak, hogy vonja ki a szovjet
katonai alakulatokat Budapestről, mihelyt ezt a magyar kormány jónak látja. (A Szovjetunió
kormányának nyilatkozata, 1956. október 30.)
0612
29 / 32
2006. május 10.
Azonosító jel:
„[...] A Magyar Népköztársaság kormányához hiteles értesülések érkeztek újabb szovjet
alakulatok Magyarországra való bevonulásáról. A Minisztertanács elnöke […] követelte
ezeknek a szovjet alakulatoknak haladéktalan, azonnali visszavonását. Közölte a szovjet
nagykövettel, hogy a magyar kormány a Varsói Szerződést azonnal felmondja, egyidejűleg
kinyilatkoztatja, Magyarország semlegességének védelmére a négy nagyhatalom segítségét
kéri. [...]” (Nagy Imre jegyzéke az ENSZ-hez)
„Egész helyzetünket az dönti el, hogy a 200 milliós orosz birodalomnak mi a szándéka a
határainkon belül levő katonai erejével. […] ne tévesszük szem elől, hogy az országban
lefolyt harc nem forradalom volt, hanem szabadságharc. 1945-től egy vesztett, számunkra
céltalan háború után érőszakkal épült ki az itteni rendszer, amelynek örökösei most a tagadás,
a megvetés, az undor és elítélés izzó bélyegét ütik annak minden porcikájára. A rendszert az
egész magyar nép söpörte el. Az örökösök ne kívánjanak erről még egy bizonyosságot. A
világon páratlan szabadságharc volt ez, a fiatal nemzedékkel népünk élén. […] A
szabadságharc azért folyt, mert népünk szabadon akart dönteni arról, hogy miképpen
éljen. Szabadon akart határozni sorsa, államának igazgatása, munkájának értékesítése
felől. […] Új, visszaélésmentes választás szükséges, amelyben minden párt indulhat. A
választás történjék nemzetközi ellenőrzés mellett. (Mindszenty József rádióbeszéde 1956.
november 3.)
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
0612
30 / 32
2006. május 10.
Azonosító jel:
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
Criteri
Uso delle fonti
Punteggio totale
0612
31 / 32
punteggio
massimo ottenuto
8
4
6
10
12
8
48
NO. DIVISORIO 3
16
2006. május 10.
Azonosító jel:
II. Compiti di composizione
13. Cristianesimo orientale e occidentale
14. Economia e commercio nel medioevo
15. Economia mondiale dopo la seconda guerra mondiale
16. Diplomazia antibellica negli anni 1930
17. Le leggi di Luigi il Grande
18. L’assedio di Buda
19. Aspirazioni nazionali nell’Impero asburgico
20. L’istituzione della stato borghese in Ungheria
21. Scienza in Ungheria fra le due guerre mondiali
22. La rivoluzione e guerra d’indipendenza del 1956
I + II totale
Punteggio
massimo
44
Punti
ottenuti
7
16
7
16
7
16
7
16
7
16
46
90
__________________________________________
Docente valutativo
Punti ottenuti
Elért pontszám
Punti programmati
Programba beírt pontszám
Egyszerű, rövid feladatok
Szöveges, kifejtendő feladatok
_______________________
Docente valutativo /Javító tanár
0612
_____________________________________
Segretario della commissione di esame / Jegyző
32 / 32
2006. május 10.

TÖRTÉNELEM OLASZ NYELVEN STORIA 2006. május 10. 8:00

Transcript

Documenti analoghi

művészettörténet olasz nyelven javítási

MATEMATIKA OLASZ NYELVEN MATEMATICA JAVÍTÁSI

TÖRTÉNELEM OLASZ NYELVEN STORIA

FÖLDRAJZ OLASZ NYELVEN GEOGRAFIA 2006. október 25. 14:00

OLASZ NYELV

OLASZ NYELV

1. Versfordítás: Patrizia Cavalli verse

canzone tradotta

OLASZ NYELV

OLASZ NYELV

codex atlanticus

programfuzet 2017 febr OK.indd - Istituto Italiano di Cultura Budapest

UNGHERIA CERTIFICAZIONE

az utolsó nyár l`ultima estate - Budapesti Olasz Kultúrintézet

Videók forgatókönyve

Az új magyar-olasz-magyar és finn-olasz-finn szótárak

SZáLLáS aLLoggio Szálloda albergo Szoba kivétele affittare una